Igazából… most el fogok kalandozni, erre-arra… talán megint egy folyamat”ábrát” kaptok… ahogy épp elkapom a gondolatot, azt fogom leírni… csak saját felelősségre! Olvass tovább »
Noshát, olvasók, most már tényleg ideje írnom valami kis szösszenetet magamról…
Ennek most eleget is teszek; bár nem tudom, ki mennyire és milyen gyakran követi a blogom… : )
Megszokott módon az uplift zene után következik a tartalom, s a lényeg… ; )
Dear Olvasóim,
Nagyon rég nem írtam, de ez már azt hiszem megszokott, sajnálom. Indok/ok a szokásos… Meló, meló, meló, és fáradtság, elhagyatottság, családi dráma.
Nade… mindezt a zene után. ; ]
AhhOI!
Rég írtam, ismét több, mint egy hónapja… De hát zajlik az élet… Utóbbi bejegyzésem óta történt pár dolog, kifejtésért klikk ide:
Olvass tovább »
HelloMoooto! :]
Eljött a nagy pillanat [dobpergéééés]: Budapestre költöztem, immáron “hivatalosan” is… :]
Kissé nyögvenyelősen kezdődött, és még most sem az igazi, de “on my way”! A szállásom megoldott, a munka a héten megindul, az élet is. A pörgés, ami itt fent van eddig körülöttem… lovin’ it! Emberek mindenfelé, ismerős is van pár, szóval, az alapok megvannak… :]
Most az az igazi nyár feelingem van, és az a nagyonjóóóféle… Színek, pörgés, hangulat, változatosság. Ezek kellettek nekem, hogy úgymond feltámadjak. =D
Vannak célok, az út nagyon nagy vonalakban ki van kövezve, már csak a “kelj fel és járj” része van vissza, ami pedig csak napok-hetek kérdése… ;]
Egyelőre ennyi, helyzetjelentés címén.
A következő bejegyzésig: Written Emotions
C U soon! 😉
!nsane
Like a Rocket ~ Need Backup!
Posted: 2013. április 27. in CityLights, Inside, Sweetie, Work, ~ This Time ¤Hola Olvasók! : )
Legutóbbi bejegyzésemben említettem, hogy van előttem egy lehetőség, amit el is fogok vállalni… Olvass tovább »
Kedves Olvasók! : )
A legutóbbi bejegyzésem eléggé depresszívre sikerült, tudom. Kicsit magam alatt voltam, és ennek hangot is adtam. Hiba volt vagy sem, lényegtelen. A blog, mint olyan úgy hiszem, arra is való, hogy amit konkrét személlyel az ember nem tud megbeszélni, vagy csak szimplán, azt “ha nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek” alapon így írja ki magából.
A kockát már régen elvetették, de most fordult, ismét. És bizony, sosem áll meg… 😉
Olvass tovább »
Tudjátok, nem értem ezt az egészet… hol rontottam el? És mit? És mikor? Mivel?
Mikor már a lélek felszabadul,
És az értelem is vele elszabadul,
Új távlatok nyílnak a gondolatokban
Melynek semmi sem szabhat határokat.
Gondolatban szárnyalok,
Valahol messzi tájakon,
Hol még sosem álltam talpamon
De szemeim előtt a horizont,
Feltárul teljes szépsége,
Elvarázsol fagyos ridegsége.
A hűvös, sötét égbolt alatt
Csillagok száza, ezre, milliárdja
Nyújt némi fényt és biztonságot,
Hogy nem csak sötét van és magány,
Hanem valahol ott messze, távol,
Valaki fényt gyújtott, s lát,
Ahogy magányosan a földön járok.
Gondolatban szárnyalok,
Valahol messzi tájakon,
Hol még sosem álltam talpamon
De szemeim előtt a horizont.
Tenger csillan a csillagfény árjában,
Hullámok járják táncukat végeláthatatlan.
A szél susog s a tenger válaszol neki,
A tegerparti zene még jobban felszabadít.
Talpnyomok a homokban,
Szigetek kék óriásokban,
Csillagok a félhomályban:
Törik meg a monoton partot,
Helyenként távoli horizontot,
A végtelen fekete égboltot.
Sziasztok! : )
Egy kis visszatekintő, Nektek. Rólam. : )
Zene olvasáshoz, az utóbbi időszak favoritja: Mary PopKids ft. PunnanyMassif – Mosoly
Keep this fire Burnin'... 